96 lines
3.0 KiB
Plaintext
96 lines
3.0 KiB
Plaintext
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
|
|
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
|
|
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
|
|
Tetején lobogós hadi kopja.
|
|
|
|
Két ifiu térdel, kezökben a lant,
|
|
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
|
|
Zsibongva hadával a völgyben alant
|
|
Ali győzelem-ünnepet űlet.
|
|
|
|
"Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?
|
|
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?
|
|
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,
|
|
Odaillőt egy huri nyakra!"
|
|
|
|
"Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
|
|
Zászlós kopiával a gyaur basa sírján:
|
|
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
|
|
És pengeti, pengeti, sírván."
|
|
|
|
...S hogy feljöve Márton, az oroszi pap,
|
|
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte:
|
|
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!
|
|
Meg nem marad itt anyaszülte.
|
|
|
|
"Szép úrfiak! immár e puszta halom,
|
|
E kopja tövén nincs mér' zengeni többet:
|
|
Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom,
|
|
Odalenn vár mézizü sörbet. -"
|
|
|
|
Mondjad neki, Márton, im ezt felelem:
|
|
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
|
|
Jézusa kezében kész a kegyelem:
|
|
Egyenest oda fog folyamodni.
|
|
|
|
"Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,
|
|
Mit csak terem a nagy szultán birodalma.
|
|
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs...
|
|
Ali győzelem-ünnepe van ma!"
|
|
|
|
Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
|
|
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
|
|
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
|
|
Töri Drégel sziklai várát.
|
|
|
|
"Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt,
|
|
Immár födi vállát bíborszinü kaftán,
|
|
Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold:
|
|
Idekinn hideg éj sziszeg aztán!"
|
|
|
|
A vár piacára ezüstöt, aranyt,
|
|
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat;
|
|
Harcos paripái nyihognak alant:
|
|
Szügyeikben tőrt keze forgat.
|
|
|
|
"Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett!
|
|
Zászlós kopiával hős Ali temette;
|
|
Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -;
|
|
Zengjétek Alit ma helyette!"
|
|
|
|
Két dalnoka is volt, két árva fiú:
|
|
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
|
|
Nem hagyta cselédit - ezért öli bú -
|
|
Vele halni meg, ócska ruhába'!
|
|
|
|
"S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó;
|
|
Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála;
|
|
Sátrában alusztok, a széltül is ó:
|
|
Fiaim, hozzá köt a hála!"
|
|
|
|
Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
|
|
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
|
|
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
|
|
Kelevéze ragyog vala balján.
|
|
|
|
"Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még,
|
|
Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde!
|
|
Én láttam e harcot!... Azonban elég:
|
|
Ali majd haragunni fog érte."
|
|
|
|
Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
|
|
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
|
|
Ő álla halála vérmosta fokán,
|
|
Diadallal várta be végét.
|
|
|
|
"Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már
|
|
Dícséretiből az otromba gyaurnak?
|
|
Eb a hite kölykei! vesszeje vár
|
|
És börtöne kész Ali úrnak."
|
|
|
|
Apadjon el a szem, mely célba vevé,
|
|
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
|
|
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
|
|
Ki miatt lőn ily kora veszte!
|
|
|
|
(1856 jún.) |